Őrség, Katáéknál 2023. március 22-24.

Munka, jóga, sétálás, fotózás és borzongás keveréke.

Éppen barna varangy párzás volt, túlzás nélkül mondhatom, hogy TÖBB EZER varangy volt összegyűlve a Vadása-tónál, szürreális élmény volt, hogy szó szerint hemzsegtek a békák mindenfelé. Főleg a tóban, de a szárazföldön is voltak, nézni kellett a lábunk elé, hogy nehogy rájuk tapossunk.

A hímek felkapaszkodtak a nőstényekre, úgy vitették magukat a tóig, a hatalmas nőstény hátán utazott a nála sokkal kisebb hím. Láttunk két olyan jelenetet is, ahol egy nőstényre vagy öt hím mászott rá, és a nőstényt teljesen lenyomták a víz alá, szegény ott küzdött.

Órákig ott voltam a tónál csütörtökön és pénteken is, és végig libabőrös voltam és borzongtam, annyira hihetetlen és valahol félelmetes volt ez az egész látvány.

Nagyon szép naplementék voltak, csillogott a napfény a békák bőrén és szemén, és ők közben szép halkan énekeltek.

Imádok a természetben lenni, és nagyon különös volt egy ilyen természeti jelenségnek a szemtanúja lenni, de közben azért is nagyon hálás voltam, hogy vannak ilyen barátaim, mint Kata, akinek bár dolgoznia kellett (én hivatalosan szabadságon voltam, de e-bookot írtam), mégis megengedte, hogy pár napig náluk lakjak és teljesen autonóm módon szervezzem a napjaimat. Számomra ez valahogy kimondhatatlanul különleges, hogy valaki így beenged az életterébe. 

A másik dolog, amit nagyon imádtam, az az, hogy szinte tökéletes napirendem volt. Reggel jó időben keltem fel, nem túl korán, de nem is későn, kimentem a szabadba, egy jó nagyot sétáltam, útközben reggeliztem, aztán az élményektől felpezsdülve tértem vissza, dolgoztam, időben ettem, este lefekvés előtt jógáztam és relaxáló zenét hallgattam, nagyon egészséges volt.

Ezek talán valami lepkének a petéi voltak. Érdekes, hogy ilyen közelről úgy néznek ki, mint valami tojások.

Barna varangy pár készült a vízhez.

Hatalmas volt a tömeg, nyüzsögtek mindenfelé.

Planktonok a háttérben (a kép alsó felében).

Látszik, mennyire sokan voltak, mindenhol ilyen sűrűségben fordultak elő, és a víz fenekén is ültek.

Itt megszámoltam a közelben lévő békákat, és ötvenen voltak egy kis területen.

Ez a barna varangy petezsinórja. Hihetetlenül sok varangy volt, de a petezsinórok még csak ezután fognak készülni.

Olyan szép a szemük!

Meg nem mondtam volna, hogy ez a fülbemászónak kinéző lény a nünüke lárvája.

Szinte minden ilyen virágban voltak, és amikor odahajoltam hozzájuk, levetették magukat.

Itt még virágzott a hunyor.

A beporzók is aktívak voltak, de amint közel hajoltam hozzájuk, odébbrepültek.

A szártalan kankalin is nagy tömegben fordult elő, de nem gyakoroltam rajtuk a fotózást, mert már így is túl sokat görnyedtem a békák miatt. Többet kell jógáznom. :D

Elszórakoztam ennek a nünükének a fotózásával.

Épp rásütött a lemenő nap.

De közben a lábamnál tobzódtak a békák, és nem tudtam jó szögből odaközelíteni a nünükéhez emiatt. :D

Erdei béka petecsomó, amiben látszódnak a készülő kisbékák.

Ugróvillások a petecsomón.

Itt látszik az ugróvillás vedlése is.

Most már egyértelműen látszik, hogy bogarakat és rovarokat szeretek a legjobban fotózni a makróval.

Kata lesifotója, ahogy az előbbi kép készült.