A három hét terepmunka kivételes volt abból a szempontból, hogy a három hét alatt öt nap kivételével minden nap esett az eső. Három rövidnadrágot pakoltam az útra, de nemigen volt rájuk szükség, ellenben jól jött volna a vastagabb kabátom és egy sapka. Jobb híján zsepivel tömtük be a fülünket, hogy védjük a hideg széltől, de még így is fülgyulladást kaptam. Ez csak az egyik baj volt, már az első hegyen töltött napon felfáztam, amivel végig szenvedtem a három hét alatt. A rossz idő miatt nem találtunk túl sok kígyót, de mégis örültem, mert a négy kígyó mellett most először találtam pannongyíkot és rézsiklót is. Finom terepi ételekben és gyönyörű tájakban azonban idén sem volt hiány. (Többségében Mizsei Edvárd fényképei.)
Amikor felértünk a hegyre, olyan szél, hideg és homokvihar fogadott minket, hogy nem tudtunk az autóból kiszállni. Így lementünk alacsonyabban fekvő helyre, és ott töltöttük az éjszakát. Az erdőben találtam őzlábgombát, és mivel véletlenül összetörtem a terepre szánt tojásmennyiségünk felét, így gombás rántottát vacsoráztunk az esőben. (Rák Gergő fényképei)
Másnap felmentünk a hegyre és kiépítettük a tábort. Amíg a fiúk pakoltak, én elmentem kígyót keresni, és egy órán belül meg is lett a túra első kígyója. A későbbiekben még sokszor bejártam azt a helyet.
Egy bögre vízben is meg lehet borotválkozni.
Ezt a gyíkot azok a görögök hozták nekünk az erdőből, akikkel megismerkedtünk a hegyen.
Szokásos fagyoskodásos beállásom. 😊
A sok eső miatt kis patak alakult ki a táborhelyünk mellett, és az összegyűlt víz elsodorta az evőeszközeinket, tányérainkat. Úgy szedtük össze őket egy műanyag ládába gyorsan.
Idén először olyan táborhelyünk volt, ahol volt patak, így kiváló lehetőséget biztosított a fürdéshez. Már csak a jó idő hiányzott hozzá.
A patakban görög barnabékát és szalamandrát is lehetett találni szép számmal. Vizes élőhelyet kedvelő növényeket is találtunk.
A tűzhely körül ténykedni egyet jelentett a melegedéssel, így mindig szívesen főzőcskéztem.
Igazi különlegesség nyáron ilyen kígyót találni a hegyen.
Az utolsó csoportképünk a hazaindulás előtt.
Az utolsó napon melegebb helyre mentünk, ahol teknősöket és gekkókat is találtunk. A tenger mellett vacsoráztunk és egy olajfaligetben éjszakáztunk. Hihetetlen érzés volt, hogy hálózsák nélkül is meleg van.
A családi nyaraláson is láttunk mindenféle élő (és holt) állatot. Legjobban a macskakígyó nyűgözött le, amiből egy termetes példányra sikerült bukkannom.
A tengernél jó idő volt, így alkalmunk adódott felvenni a fürdőruhát, és kipihenni a fázás miatti görnyedés okozta izomlázat.
Halpiacon is jártunk.
A piacon vásárolt halakból finom ebédet készítettünk.
Éjszakánként eljártunk a közeli várhoz éjszaka aktív állatokat keresni.
Kilátás a várból nappal.
Éjszakai látvány.
A szállástól egy sarokra találtam egy csatornát, amiben nyüzsgött az élet: apró halak, háromféle teknős, tarisznyarákok éldegéltek a vízben.
Nagyon tetszettek az óriási növények a turistafaluban.
A hazaúton megálltunk egy kurgános helyen.
