Kommunikációs képzésre számítottam, sokkal többet kaptam annál.
A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány szervezte a programot. Katáéktól jöttem ide, ő is jött velem. Péntek este érkeztünk meg. A bejutás nagyon nehézkes volt, már azt hittük, kint fogunk éjszakázni, mert a szervező semmilyen felületen nem volt elérhető. Azt hiszem, egész jól viseltük a bizonytalanságot, de végül sikerült bejutni a szállásra, ahol már ott volt a csapat nagy része, úgyhogy el is kezdődött az ismerkedés.
Másnap kilenctől ötig tartott a képzés. Videós prezentációs eszközök használatát gyakoroltuk, illetve egy olyan programot próbáltunk ki, amivel rövid, rajzolt animációkat lehet készíteni. Este megnéztük a mentett baglyokat, majd 21 mentett sünit engedtünk el az alapítvány kertjében.
Vasárnap kilenctől megint képzés, ahol a kamera előtti szereplést gyakoroltuk. Jobban sikerült, mint vártuk. Volt sok nevetés és egy-két könny is. A képzés végeztével még csináltunk egy közös fotót és egy közös Messenger-csoportot, aztán mindenki szétszéledt. Nagy terveink vannak együtt, mert elképesztően jó volt a csapat, nagyon hamar egymásra hangolódtunk, remekül megértettük egymást, és hihetetlenül jó beszélgetések alakultak ki. Életem egyik legjobb élménye volt. Rádöbbentett, mennyire szükségem van emberekre ahhoz, hogy igazán jól érezzem magam. Nemcsak a képzés anyagáról tanultam itt sokat, hanem saját magamról is. A képességeimről és a személyiségemről is. Szinte sorsfordító volt nekem ez az esemény több szempontból is.
Egyrészt büszke vagyok, hogy bevállaltam, hogy részt veszek. Igaz, volt egy szövetségesem, Kata, aki tudtam, hogy velem jön és nem leszek egyedül, de le kellett küzdeni az odavezető utat és a hazautat is, plusz féltem attól, hogy fogok emberek között viselkedni. Három éve a pusztában lakva, szinte zéró emberi kontakttal ez már nem olyan magától értetődő nekem, és nagyon örülök, hogy ilyen jól és mélyen tudtam kapcsolódni az ottani emberekhez. Hatalmas ereje volt szerintem annak, hogy mindannyiunkat összeköt a természet szeretete és tisztelete, így hamar megvolt a közös hang.
Azt is érdekes volt megfigyelni, hogy a tipikus én nem szólok hozzá, nem mondok semmit, csak figyelek és bölcsen hallgatok viselkedésemből hogyan vetkőztem ki, és hogyan vettem magamhoz a szót többször is, hogyan vettem ki a részem a beszélgetés folyamából, és hogy vettem a bátorságot ahhoz, hogy akkor is közbeszóljak, ha épp senki nem kérdezett, de valami fontosat vagy hasznosat szerettem volna hozzátenni a témához.
És persze, az is meglepő volt, hogy én, aki évek óta tervezem, hogy videókat csinálok, és soha, még csak egy "piszkozatot" se mertem felvenni, vállaltam azt, hogy én leszek az első a "kínpadon", és végül sokkal jobb voltam, mint amire számítottam.
Összefoglalva, ez a képzés minden pénzt megért, de nem az itt megszerzett tudás miatt elsősorban, hanem az itt kialakult őszinte és mély kapcsolódásokért, az érzelmi hullámzásért és mindazért a rengeteg leckéért, amit magamról tanultam itt.
Már tervezzük a következő találkozót, ami biztosan nem lesz ugyanilyen, sőt, biztos, hogy teljesen más lesz, de a kapcsolódás meglesz, és ez az, amire MINDENKINEK szüksége van.
 |
A csapat. A képről sajnos lemaradt Kornél. Ezt nem tudom, ki fotózta, de a többi képet én csináltam.
|
 |
| Gyöngybagoly, a jellegzetes, szív alakú arcával. |
 |
| Ők voltak a mentett sünik, akik alig akartak elmenni. |
 |
| Csak az utolsó reggel kezdtem el fotózni, pedig lett volna mit. Nagyon szép volt a szállás és főleg a kert. |
 |
| Szépek voltak reggel a fények és tetszett, hogy minden harmatos volt, így mindenképp akartam egy kicsit gyakorolni. |
 |
| Szerencsére volt is rá időm, mert hiába épp aznap volt az óraátállítás, reggel hamarabb elkészültem. |
 |
| A kert tele volt gyümölcsfákkal és keltikékkel. Medvehagymából is tenger volt, úgyhogy indulás előtt mindenki szedett magának egy csokorral. |
 |
| Vízcseppek a fényben. Közben a madarak csodálatosan énekeltek. |
 |
| Az árvacsalán az egyik legszebb növény szerintem, méltánytalanul elhanyagolt, akárcsak a verebek. |
 |
| Záró kör a kertben, ahol mindenki elmondta, mi volt a legjobb a hétvégében, és mit csinált volna másként, ha a tréner helyében lett volna. |
 |
| Mindenkinél megjelent, hogy a közösség volt az egyik legjobb dolog a képzésben. |
 |
| Persze, a tanultak is hasznosak és gondolatébresztőek voltak, nagyon jól volt összerakva a program. |
 |
Akinek a kollektív röhögőgörcsöt köszönhetjük. :D
|
 |
| A "kínpadon" izgulva. |
